Farsangbúcsúztató gyermekdélután

Január hónapban ez a hirdetés jelent meg a Gyülekezeti Hírlevélben:
"A nagy sikerre való tekintettel február 9-ére a gyermekdélután újabb alkalmát tervezzük, farsangbúcsúztató jelleggel. Lesz látványos és játékos énektanulás, játékok és vetélkedők sorozata, valamint Jónást és történetét fogjuk felidézni különböző formákban. Kérjük, hogy az alkalom szórólapját – vigyék/vigyétek ismerősöknek, barátoknak: kiváló alkalom lesz ez a hívogatásra."
És lőn.
Mondhatnánk azt is, hogy a délután a megszokott rendben kezdődött: énektanulással, a megfelelő segéderők bevonásával.
Hogy tényleg folytatásról volt szó, az is jelezte, hogy a múltkori énekkel kezdtünk.
Ezen a délutánon nem elégedtünk meg csak az énekléssel: zenéltünk is, különböző zeneszerszámokkal.
Az éneklés mindenkit magával ragadott ...
... még a tündérszülők is önfeledten énekeltek.
Nem maradhattak ki a "mutogatós" énekek sem.
Már közben lehetett szemlélni a különböző jelmezeket, és találgatni hogy vajon ki – ki lehet?
Megkezdődött Jónás történetének előadása. A nézők tengerésszé, viharrá, hajóvá, nagy hallá, Ninive népévé változtak – ahogy a történet kívánta.
Megszületett Jónás alakja.
Így szólt az ÚR igéje Jónáshoz, Amittaj fiához: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre!
Az ÚR azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. 
Jónás pedig lement a hajó mélyébe, és ott feküdt mély álomba merülve. De odament hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Mi van veled, hogy ilyen mélyen alszol? Kelj föl, kiálts Istenedhez! Talán gondol ránk az Isten, és nem veszünk el! 
Jónás szemével nézve
Nem értjük meg a kapitányt.
Ő csak fenyegető vihart látott,
Nem Istent, ki Jónástól mást kívánt.
Azzal fogták Jónást, beledobták a tengerbe; a tenger háborgása pedig megszűnt. 
... készül a nagy hal ...
Az ÚR azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában. Jónás imádkozott Istenéhez, az ÚRhoz a hal gyomrában.
Az ÚR pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.
Az ÚR igéje másodszor is szólt Jónáshoz: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked!
Ninive lakosai azonban hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város apraja-nagyja.  Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült. 

Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy megtértek a rossz útról, megbánta Isten, hogy veszedelembe akarta dönteni őket, és nem tette meg.
Ezután következett a verseny. Először is, négy csapat alakult, mégpedig a születésnapok szerint: akik tavasszal, nyáron, ősszel, télen szüledtek, alkottak egy-egy csapatot. Hogy senki el ne tévessze, melyik csapathoz tartozik, mindenki kapott egy "csapatkártyát", az alábbi képekkel (talán nem kell ideírni, hogy melyik kép melyik csapatot szimbolizálta):
Íme, a négy csapat (már ami belefért a képbe).  
Az első "versenyszám" az volt, hogy melyik csapatban van több jelmezes.

Ezután jelmez-felismerő verseny következett: minden csapat kiállított egy jelmezest, és a többi csapatnak ki kellett találnia, hogy milyen személyről van szó.
Kicsit szünetelt a verseny, ugyanis mindenki bemutathatta jelmezét.

(Itt sajnos kevés a hely arra, hogy minden jelmezt külön-külön bemutassunk.)

Eggyel azonban kivételt kell tennünk.

(Remélem, egyetértetek ...)
Harmadik versenyszám: kép összerakása.
Negyedik versenyszám: halak keresése a kertben ...

(amit biztonságos hálóból figyeltem)
... majd a halak megszámolása.
Ötödik versenyszám: a Jónás-történet képeinek helyes sorrendbe rakása.
Hatodik versenyszám: memóriajáték. Pár pillanatig megmutatott tárgyakat kellett megjegyezni.
Kifutottunk az időből. Bár még voltak tervezett versenyszámok, egy hajó érkezése véget vetett a versenynek.
Íme, a részletes versenyeredmények.
Lehetett örülni!
Búcsúpillantás a hajóra ...
... majd elsüllyesztettük a gyomrunkba.

Elfáradt már a Nap is
Koronáját letette
Lassan ránk köszöntött
Az álomhozó este.
 
Utolsó módosítás: 2008. március 2.